A Dharma magyar kapuja

Messze járunk attól a kaputól, amit Dógen mester mutatott nekünk, a hegyen ülve neki a majmok a Lótusz-szútrát tanították, a patakok csobogása is Buddha hangja volt, és minden, amire összpontosított, a Tan, a Dharma kapujaként, vagy az Ég Virágaként nyílt ki. Vagyis a Tan Kapuját nem lehet kitárni. Kinyílik, ha megértünk rá, ha megtaláljuk legbelső lényegünk kulcsát, ha érezzük, hogyan nyílik egymásba külső és belső. Akkor majd mi döntjük el, belépünk ezen a kapun, vagy nyitva hagyjuk, és ezen keresztül lép be életünkbe a világ.

A buddhizmus életképessége a modern világban akkor kérdés, akkor fontosabb kérdés a szentiratoknál, ha a kételyek erősebbek. Pedig egy ilyen Tan Kapujában evidensnek kellene lenni, csak így van értelme intézményként létezni, csak így van értelme ezt az egészet így kimondani, hogy a Dharmának van kapuja. Tehát a Tan Kapuját nem tárhatja ki senki, az a megértés, megvalósítás fényében egyidejűleg nyílik.


Ez nem kenhető el abban sem, hogy a hagyományok és a modern világ közti középút megtalálása. Hídról van szó, vagy a kapun keresztül valósul meg ez a kapcsolat, folyamatos nyílással, virágzással.

A józanság a tudomány ellentéte. Legalábbis ha Korzybskit így olvassuk. A "Science and Sanity: An Introduction to Non-Aristotelian Systems and General Semantics" (International Non-Aristotelian Library) a harmincas években jelent meg. A mai napig újranyomják. A Központi Szabó Ervin Könyvtárban van belőle egy régi példány. Talán még Hamvas Béla kapcsán kerülhetett a Fővárosi Könyvtárba.
Erről a józanságról és tudományról már régóta írnék. Lassan belekezdek. Egyszerű, tudományos (többnyire ismeretterjesztő, hogy érthető legyen) cikkeket néznék meg, hogy buddhista szemszögből milyen ember és világkép sejlik föl belőle. Gyakran nem egy, hanem több különböző "Szép új világ".

Azután innentől elkezdem közzétenni ennek a mondva és kényszeredetten csinált identitásvitának az általam kiadható dokumentumait. Azért mondvacsinált, mert valójában pillanatról pillanatra változunk, ezért nagyon fontosak a változás mögött meghúzódó szándékok. De mivel nem vagyunk ezekkel még tisztában, nem vagyunk elég bölcsek, közben, ezt a szándékot, belső késztetést vizsgálva tudjuk felderíteni, mi is történik velünk valójában, hogyan is jön létre, áll fenn, és változik meg, múlik el az az énkép, amellyel olyan könnyen azonosulunk, s vetítjük körbe-karikára a környezetünkbe.