Visszaérkezni a tegnap holnapjába

Már jó ideje gondolkozom, mit lehetne megírni abból, amit egy-egy vidéki utam során látok. Ha akkor, amikor lemegyek a térképről, beszélek valakivel, tudom, hogy egy ilyen beszélgetést a tévében csak feliratozva adnának le. Ha leadnák egyáltalán, és nem egy katasztrófa hír képeihez fűzött jegyzet lenne csak belőle. Beszélgetőpartnerem alföldi, a közeli városra is jellemző, tehát az ott élők számára beazonosítható tájszólással beszél. Egyes öntudatosabb vidékeken ezt a nyelvet kunnak mondják. A magánhangzói valóban olyanok, mint a mongol beszéd hangjai. Én "konok"-nak hívom. Nekem szülőföldem ez a táj. A dombok, ligetek... az utolsó kivágott ibolyás tölgyes... Megpróbálok képeket hozni, az amúgy hihetetlen világból.


Már próbáltam mesélni, a külvárosi "kocsmában", ahová a vonat előtt kávézni és a helyi viszonyokról tájékozódni betértem. A meleg miatt ittam egy, majd még egy sört, oldódni kezdett a nyelvem, de végül, egy szót sem szóltam, mert senki sem hitte el, hogy létezik az a világ, ahonnan jövök. Pedig tudták, hogy van. Maguk mesélték el, mint utaztak át rajta, illetve mit gondolnak az onnan jött emberekről. Rólam talán nem gondolták, hogy onnan jöttem. Az ő történetük egy előző, vagy egy korábbi szilveszteri "mulatsággal" kezdődött, amikor a külvárosba Ksztm.-ról, (60-70 km!) lovaskocsival érkeztek a cigányok. Az emberek nagy része a városban mulatott, az "időutazók" nagy része pedig valamiféle műsort adott, amivel elterelte az itt maradt öreg, tehetetlen lakosok figyelmét. Hangos veszekedések, "koldusoperettek" stb. Egy utcával a hátuk mögött pedig, mint az őzek a határban, ugráltak át a kerítéseken, és pakolták meg a szekereiket, kötötték el az autókat. A pár itt maradt ember a handabandázókkal maradt, az egyik a kerítésen átugró tolvaj után lövő embert vette őrizetbe, akinek pedig idős feleségére is kezet emeltek.
Ezek után ugrottak egyet, és a most garázdálkodó autótolvaj banda üzelmeit sorolták, mint lépnek meg az úttalan földutakon a rendőrök elől, és szerelik szét az autókat Tiszakécskén. Azt találgatták, ki adhat tippeket az autókról. Amint észrevettem, hogy valójában az egyik vendéget akarják kiugratni a bokorból, inkább távoztam. Később hallottam, az egyik megvert szemtanútól, hogy a srácot kitiltották abból a kocsmából, majd szinte mindenhonnan, a felesége is otthagyta, az autótolvajokból párat elkaptak, és most a lehető legbecsületesebb módon próbál nem éhen halni. Ebben a fekete gazdaságban olyan "összefogás" van, amely lehetővé teszi, hogy valaki havi 28 ezer forintból túléljen.